CSALÁDI BORÁSZAT

Kézműves-családi birtok 1992-ben alakult, amikor családunk megvásárolta a 18. századi orosz borvásárló pincét Tokaj belvárosában, hogy visszatérjen az anyaági felmenők mesterségéhez, a tokaji „bormíveléshez.” Jelenleg 10-12000 palackot készítünk évente évjárattól függően, a dűlőszelektált szárazboroktól az aszúkig. Területeink Mád, Bodrogkeresztúr és Tarcal határában találhatók, összesen 6,5 termő hektáron. A történelmileg is kiemelkedő dűlőkben, mint a Király, Betsek, Sajgó, Zafír, Veresek gondos szőlőműveléssel, szigorú terméskorlátozással dolgozunk. 2016 tavaszán 3 hektárt telepítettünk a mádi Vereseken, 2017-re további telepítéseket tervezünk.

Központi pincénk Tokaj belvárosában található, és története az 1700 évekre nyúlik vissza. Az orosz borvásárló bizottság használta a pincét a 18. században, erjesztésre és tárolásra, hogy ellássa Erzsébet cárnőt és az orosz cári udvart tokaji borral.

erzsebetpince-tokaj-1

CSALÁD

Prácser Miklós és felesége Erzsébet 1974-ben végeztek szőlész-borász szakon a gyöngyösi főiskolán. Ezt követően az államigazdasági borkombinátnál helyezkedtek el Tolcsván. Prácserné Erzsébet felmenői vitathatatlanul szőlész-borászkodással foglalkoztak, üknagyapja Vass Gyula a Tokaji Albumban névszerint is felsorolásra kerül a Tokaji Bormívelők között (1867-es kiadás).

A szőlőművelés és borászat fokozatosan az egész család számára szakmából hivatássá válik. Első lépcső amikor Miklós és Erzsébet a rendszerváltás időszakában eldöntik, hogy Tokajban maradnak, és a sötétnek tűnő bizonytalan jövő ellenére családi szőlőtermesztésbe fognak és megvásárolják Tokaj történelmi központjában a volt cári borvásárló pincét.

2008-ban tanulmányaik befejeztével két gyermekük, Hajnalka és Miklós is visszatérnek Tokajba és csatlakoznak a családi vállalkozáshoz. Egy nagyon jó aszús de mégis kihívást jelentő évjárattal debütál a második generáció.

2009-től család munkáját az amerikai szaktanácsadó Ronn Wiegand MW, MS is segíti.

CSALÁDTAGOK

Prácser Miklósné, Erzsébet

1974-ben végzett a kertészeti egyetem gyöngyösi főiskolai karán szőlész-borászként. Már abban az évben elhelyezkedett a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátnál. A tolcsvai kerületben dolgozott szőlészként, és a Mandulás, Kútpadka, Antalka területek telepítésében nagy részt vállalt.

Első saját szőlőjét 1979-ben telepítette, a család első saját pincéjét pedig Tarcalon vásárolta 1985-ben. Majd az Erzsébet Pincét 1989-ben, Tokajban. 1992-től az Erzsébet Pince Bt. családi vállalkozás ügyvezetője.

Prácser Hajnalka

Középiskolai (Sárospataki Református Gimnázium) és egyetemi tanulmányai (Debreceni Egyetem, BGF) is az idegen nyelvek, kultúrák, irodalom és gasztronómia köré csoportosultak. Jelenleg készülő doktori dolgozatában az ételek, evés, éhség szerepéről ír a szépirodalomban.

Dolgozott St. Emilion-ban, Cannes-ban és egy évig ösztöndíjasként Kaliforniában, a Napa és Sonoma völgyekben különböző borászatoknál (Chateau St. Jean, Beringer). Jelenleg a családi borászat aktív dolgozója. Beszél angolul és franciául.

ifj. Prácser Miklós

A kezdetektől a mezőgazdaság, azon belül a szőlészet és a borászat felé orientálódott. Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen, az egyetemit pedig Mosonmagyaróváron végezte.

Külföldi tapasztalatszerzéseit Hollandiában, Drontenben kezdte, ahol ösztöndíjasként egy évet töltött. Dolgozott Londonban, majd Minneapolis melett egy szőlészeti kutatóintézetben. 2008 tavaszán Argentínában, Mendózában csinált végig egy szüretet a Bodega Tapiznál. Jelenleg a családi borászat aktív dolgozója, beszél angolul és spanyolul.

Prácser Miklós

„Prácser Miklós talán az egyetlen a borvidéken, aki tevékenyen részt vett egy nagy állami, egy nagy magántulajdonú és egy családi pincészet irányításában. A megszerzett tudás és tapasztalat akár egy teljes könyvet is megtölthetne. Az ő személyes története egybeesik a Tokaji borvidék újbóli felemelkedésével, amiben neki személy szerint kimagasló érdemei vannak. Olyan ember, akire unokáink is büszkén fognak emlékezni.” Idézet Kézdy Dániel „Tokaj, Emberek és dűlők” című könyvéből.